Kürtőskalács

Az otthon íze minden darabban.

Kürtőskalács története
keszites1.jpgA fahengerekre tekert, nyílt tűzhely parazsánál sült kalács receptje és készítési technológiája 1680 után német nyelvterületről került a magyarokhoz, amikor az erdélyi fejedelmi udvarban magyarra fordították Rumpolt 1581-ben megjelent szakácskönyvét. 1723-ban már kürtőkalács néven rögzítette egy magyar nyelvű írás. 

Más területeken nevezték még dorongos fánknak, botra tekercsnek is. Ezek az elnevezések nem mások, mint a német Baumkuchen tükörfordításai.

Először Erdélyben, a székelyeknél honosodott meg. Magyar elnevezése, a kürtőskalács is azon a tájegységen alakult ki. A már kész tészta formája hasonlít a füstelvezetőre, amit a székelyek kürtőnek neveznek. 


Korabeli Kolozsvári feljegyzések tanúskodnak arról, hogy a kürtőskalácsot a XVIII. században Erdély nagyvárosaiban már gyakran sütötték.

keszites4.jpg
A XIX. században Erdély területén tökéletesítették azt a sütési technológiát, amit napjainkban az eredeti kürtőskalács receptjének tartunk. A kalács sütéséhez szükséges fahengert kemény bükkfából faragták úgy, hogy az egyik vége nagyobb, a másik kisebb átmérőjű legyen. A keskenyebb vég közepére egy rövidebb, a vastagabb vég közepére egy hosszabb vasrudat szúrtak. A rövidebbet helyezték a parázs melletti tartóra, a vastagabb rúdon alakították ki a fogóját, ennek segítségével forgatták, sütötték a kalácsot a forró parázs felett. 


keszites2.jpg
A kürtőskalács népszerűsége Erdélyből nyugat felé terjedt. Előbb Erdély peremterületein, a Partiumban, a XIX. század végén a mezővárosokban kezdték sütni. A mezővárosokban a parasztok már nem fahengerre tekerték fel a tésztát, hanem száraz kukoricaszár darabokra vagy csutkára. Így a kalács mérete kisebb lett. 

A XX. század elején a kalács felületét kristálycukorral és dióval kezdték ízesíteni. A megpörkölt cukros diódarabkákkal még kedveltebbé vált a készítmény.


keszites3.jpgÍzesítés és a sütési technológia alapján megkülönböztethető a csíki, a kászoni, az alföldi kicsi és a dunántúlikürtőskalács. A hagyományos ünnepi étrendben a csíki és a kászoni kürtőskalács kapott szerepet: esküvőre, keresztelőkre, fontos vendég tiszteletére sütötték, és még ma is sütik. A kicsiny, alföldi kürtőskalácsokat akkor készítették, amikor a gazdaasszonynak volt ideje ezzel bíbelődni. A dunántúli kürtőskalács, amit olajban sütöttek ki és a kisnemesi közösségekben volt népszerű, már a múlt emlékeihez tartozik.


A kürtőskalács hazánkban jelenleg az erdélyi táplálkozáskultúra jelképévé vált. Többnyire az anyaországba áttelepült erdélyi emberek készítik.




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 7
Tegnapi: 1
Heti: 8
Havi: 7
Össz.: 24 582

Látogatottság növelés
Oldal: Kürtőskalács története
Kürtőskalács - © 2008 - 2025 - sweetchimney.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »